A QR (Quick Response) kód egyre népszerűbb lesz idehaza is. Szerveztek már promóciót is a népszerűsítésére, de sajnos viszonylag lassan terjed a használata. Pedig e kétdimenziós kóddal rengetegféle információt tudunk megosztani mobiltelefonok között. Például szimpla szöveget, linkeket, telefonszámot, SMS-t vagy vCard adatokat. Hogy mit lehet a QR kóddal és egy Androidos mobillal csinálni? A Pocketnow.com videójából kiderül.

A kiterjesztett valóság alkalmazások közül a Layar volt az első, és az eddig a legnagyobb visszhangot kiváltó alkalmazás. Nem véletlenül. A Layar rétegekbe rendezve mutatja meg a mobilunk képernyőjén a valóságból azt, amire épp kiváncsiak vagyunk, legyen az eladó ház, turistalátványosság, szórakozási lehetőség vagy közösségi hálózat.

Az alkalmazás eddig úgy működött, hogy nekünk kellett beütni a keresőbe, hogy mit szeretnénk a környéken felfedezni. Az elmúlt napokban kapott frissítést a szoftver, és mostmár úgy is működik, hogy a bekapcsoláskor feldob egy pár, a közelben elérhető lehetőséget, amik közül aztán tovább keresgélhetünk, vagy el is vethetjük őket, és kereshetünk bármelyik másik rétegből, tetszés szerint. A frissítés jelen pillanatban még csak Androidra, hamarosan iPhone 3GS-re is elérhető lesz.

A valóság-böngészőnek is nevezett alkalmazás gyakoratilag idő, hely, népszerűség, közelség és egyéb felhasználói preferencia szerint rendezett információt ad nekünk valós időben a körülöttünk levő világról.

A Layar és a hasonló alkalmazások, mint például a Google Goggles képességei az okostelefonokban és a nyílt forráskódú operációs rendszerekben rejlő hatalmas lehetőséget mutatják, és csak találgathatunk, hogy a közeljövőben mire lesznek képesek a mobilok és a kiterjesztett alkalmazás alapon működő szoftverek.

Biztos ti is voltatok már úgy, hogy a több száz nevet tartalmazó névjegyzékben nem találjátok meg elég hamar a tárcsázandó kontaktot. Vagy már olyan sok alkalmazást használtok, hogy ti sem tudjátok könnyen előbányászni egyiket-másikat. Ezen segíthet az Androidra kifejlesztett Google Gesture Search, amely az érintőképernyős mobilok saját memóriájában való keresést teszi sokkal gyorsabbá, azáltal, hogy a képernyőre írva a keresőszó kezdő betűit, az alkalmazás feldobja a releváns találatokat.

Egy korábbi alkalommal 4 nagy operációs rendszer, az iPhone, a Windows Phone, az Android és a WebOS kezdőképernyőjét nézhettük meg. Most az email alkalmazásukat hasonlítja össze a Pocketnow.com.

Az alkalmazások, az operációs rendszerek és a készülékek versenyében nemcsak az számít ki milyen és mennyi alkalmazást, mennyiért forgalmaz. Számítanak az apró részletek is. Az alábbi videóban 4 nagy operációs rendszer, az iPhone, a Windows Phone, az Android és a WebOS kezdőképernyőjét mutatja be a Pocketnow.com. Hogy miért fontos ez? Mert alapjaiban határozza meg a felhasználói élményt, a készülék kezelhetőségét, az egyes alkalmazásokhoz való hozzáférést és végeredményben döntő hatással lehet arra, hogy miért vagy miért nem veszünk meg egy mobilt.

A holland Distimo elemzése alapján az App Store-ban már több mint 150 000 alkalmazás van, míg a BlackBerry App World, az Android Market, a Nokia Ovi Store, a Palm App Catalog és a Windows Marketplace nagysága összesen nem éri el ennek a harmadát. Nem rossz. De nézzük meg egy kicsit jobban a részleteket. Mi változott azóta, amióta utoljára bemutattuk a legnagyobb alkalmazásboltokat?

A második legnagyobb Android könyvelheti el ugyanakkor arányait tekintve a legnagyobb növekedést, az utolsó hónapban 15%-kal nőtt az Android Market mérete, annak ellenére, hogy az alkalmazások számát tekintve az App Store növekedett leginkább.

Ha az ingyenesen elérhető alkalmazásokat nézzük, ebben a Nokia áll a legrosszabb helyen, náluk az alkalmazások 85%-ért fizetni kell, míg az Android operációs rendszerű készülékekre elérhető alkalmazások 43%-a fizetős. Az alkalmazások árát tekintve az Apple, az Android és a Nokia nagyjából egy sávban mozog, míg a BlackBerry és a Windows alkalmazások kétszer olyan drágák.

A legnépszerűbbek a játékalkalmazások és az egyéb, szórakozáshoz is kapcsolódó szoftverek, ahogy ez a Ruder Finn által készített felmérésből várható is.

További részletek az alábbi prezentációban

Ahogy a netbookok teret hódítanak a notebookokat visszaszorítva, úgy fognak elterjedni a MID-ek (Mobile Internet Device), amelyek a számítógép és a mobiltelefon határán helyezkednek el. Bár szerintem a mai okostelefonok is inkább számítógépek, mint telefonok, a határok nem egyértelműek és az határozza meg, hogy az ember mire használja leginkább a készüléket. A Dell Mini 5 az első említésre méltó Dell MID.

Az Android 2.0 operációs rendszerű, 5 collos, érintőképernyős, 5MP-es kamerával ellátott, Bluetooth-os, 3G kompatibilis MID jóval nagyobb, mint egy mobil, de jelentősen kisebb, mint egy net/notebook.

A Motorola Droid és a HTC Imagio összehasonlításakor a két mobilon futó operációs rendszert, azaz az Android 2.0-t és a Windows Mobile-t is versenyeztetjük. A pocketnow.com videóiban a felhasználói felület, a hangvezérlés, a multimédia funkciók, az email, a naptár, a beállítások, az alkalmazások és az alkalmazásboltok kerülnek összehasonlításra e két high-end mobil tekintetében.

A Kooaba engem a Nokia Piont & Find alkalmazására emlékeztet. Mindkettő valós idejű kereső, kiterjesztett valóság alapon működő, a digitális képi információk alapján dolgozó alkalmazás. De azért vannak különbségek. Például az, hogy a Nokia szoftvere csak Nokia készülékeken működik, és feltehetőleg a jövőben is csak ezeken fog, míg a Kooaba iPhone-on és Androidon is működik, és a jövőben valószínűleg más operációs rendszerre is fejlesztenek.

A kiterjesztett valóság alkalmazások közül a legtöbb eddig bemutatott a GPS koordináták alapján működött, tehát arról az adott helyről kaphattunk releváns információt, ahol épp tartózkodunk. Ha rámutatunk egy körülöttünk levő tereptárgyra, akkor a keresőnek viszonylag könnyű dolga van, mert a helyünk alapján csak pár objektum jöhet számításba a keresési találatok közt.

A Kooaba úgy dolgozik, hogy nem feltétlenül használja a GPS koordinátánkat. Mobilunk kamerájával bárhol, bármilyen képre fókuszálva (elvileg) releváns infókat fog nekünk kiadni. Termékekről, szolgáltatásokról, vásárlási információkat. Híres helyekről, épületekről turisztikailag fontos információkat. De kereshetünk bármi másra, akár híres emberekre is. Ehhez azonban rendkívül nagy adatbázisra van szükség fejlesztői oldalról, és a tévedés esélye is sokkal nagyobb. Szóval kemény fába vágták ők is…

Viszont működik a dolog. Méghozzá így:

A mobilon kívül a Kooaba webes felülete is elég hasznos, a fiókunkba való belépés után megtalálhatjuk a korábbi kereséseinket.

A HTC Tattoo a többi Android operációs rendszerű HTC mobilhoz képest olcsóbb, de egyedisége abban rejlik, hogy a burkolatát mi magunk kreálhatjuk és rendelhetjük meg. A Tattoo-ban egy 528 MHz-es Qualcomm processzor, 3.2 megapixeles kamera és 2.8″-os érintőkijelző, HSDPA, WiFi, GPS vevő, plusz az összes többi alapfunkció található. A memória SD kártyával bővíthető és a Sense felület fut rajta.